A cirkó fűtés az egyik legelterjedtebb a gázkazános megoldások közül. Az elnevezése a fűtővíz cirkulációjából adódik. A kazánban a gáz égetésével megtermelődő melegvíz egy szivattyú segítségével jut a radiátorokba, ahol megtörténik a hőleadás. Ezt követően a víz visszaáramlik, majd az egész folyamat előről kezdődik. A hőtermelő berendezéseknek két típusa van, az egyik csak a fűtést biztosítja, míg a kombi rendszerű készülékek a melegvízért felelősek, ezért az utóbbi használata akár nagyobb mértékű megtakarítást is jelenthet.
A cirkó fűtés a praktikus előnyeivel vívta ki magának a közkedvelt státuszt. Az egyik legbiztonságosabb fűtéstechnológiának tartják. Régebbi építésű lakásoknál körülményes és drága a kiépítése, de hosszú távon megtérülő befektetés, ugyanis nemcsak az ingatlan értékét növeli meg, de kényelmesebb, komfortosabb életet biztosít mind a fűtésre, mind a melegvízre nézve. A kombinált cirkó jóval gazdaságosabbnak számít a hagyományos tartályos vízmelegítőknél, hiszen azoknak folyamatosan szinten kell tartaniuk a tartályban lévő víztömeget. Ezzel szemben a kombinált megoldásnál a melegvíz bármikor rendelkezésre áll, és a rendszer egyszerre csak annyit állít elő, amennyi éppen felhasználásra kerül. Ezt az eredményt alacsony zajszint mellett is képes elérni, maga a fali gázkazán kevés helyet foglal el, és általában a fürdőszobában található meg. A modern technológiának köszönhetően a legújabb modellek már programozhatóak, és egy telefonos vagy tabletes alkalmazás segítségével távolról vezérelhetőek.
A gázcirkó bár számos előnnyel rendelkezik, de a felújításnál, lakásvásárlásnál nem szabad megfeledkezni a hátrányairól sem. Maga a rendszer egyszerre csak egy feladatot képes ellátni. Ez azt jelenti például, hogy a téli szezonban vagy csak melegvizet tud előállítani, vagy csak fűteni tud. A kombi legnagyobb hátrányának számít, hogy a melegvizes csap megnyitásával nem jön azonnal a várt melegvíz, el kell telnie egy bizonyos időnek, hogy az megjelenjen. Az ezzel kapcsolatos probléma enyhítésére szolgál a modern kondenzációs kazánokba épített szabályzókör, az ún. komfort üzemmód. Ez a beállítás arra képes, hogy a kifolyó víz hőmérsékletét állandó értéken tartsa, mivel a kazán rövid bekapcsolással és ráfűtéssel dolgozik. Ennek a megoldásnak köszönhetően gyorsabban lehet melegvízhez jutni. Az is előfordulhat még, hogy ha több szobában egyszerre nyitják meg a melegvizes csapot, akkor sem a várt hőfok, sem a várt mennyiség vagy nyomás nem lesz megfelelő.
Alapvetően kétféle cirkó különböztethető meg. Az egyik csak fűtésre alkalmas, míg a másik a fűtés mellett használható a melegvíz előállítására.
· A fűtési cirkó esetében régebben még szivattyút, tágulási tartályt és egyéb tartozékokat is felszereltek a kazán mellett.
· A kombi cirkó a használati melegvíz tárolásához nem használ tartályt, mert átfolyós rendszerű. Mindezek mellett a gázkazánok még csoportosíthatóak az égéstér kialakítása és az égéstermék elvezetése szerint.
A rendszereket 3 további kategóriába lehet csoportosítani az alapján, hogy miként zajlik le az égési folyamat.
1) A nyílt égésű cirkó leginkább a régebbi berendezésekre jellemző, ugyanis itt nincs elzárva a fali gázkazán égéstere a külvilágtól. A kazán maga ebben az esetben atmoszférikus, és az égéshez felhasznált oxigént közvetlenül a környezetből veszi fel. A folyamat során keletkező füstgázt egy kéményen keresztül vezeti el. A begyújtás miatt gyújtónyílással rendelkeznek.
2) A zárt égésű cirkó már az újabb rendszerek közé tartozik, és ebben az esetben a berendezés teljesen zárt. Az égéshez szükséges oxigént az erre a célra való csövön keresztül szerzi meg, de már nem a lakásból, hanem házon kívül. Ebből adódóan sokkal biztonságosabbnak számítanak, a megfelelően szigetelő nyílászárók esetében a szakemberek ezt a fajta készüléket ajánlják.
3) A kondenzációs cirkó a hagyományos változatokkal szemben további 10-20 százalékkal teljesít jobban, mivel fel tudják használni a füstgázzal távozó hőt is. Beépítése az alacsony fűtéshővel bíró rendszerekhez alkalmas leginkább, mint például a fal- vagy padlófűtés.
A nyílt és a zárt égésű cirkók az égéstermék elvezetése alapján még további két megoldásra bonthatóak.
· A kéményes elvezetés esetében maga a kémény minősége és mérete nagy mértékben befolyásolja a nyílt égésű cirkó hatásfokát.
· A másik verzió a parapetes elvezetés, amely során a füst nem a kéményen keresztül távozik, hanem a falba épített berendezés segítségével.
A gázkazánokat évente egyszer érdemes ellenőriztetni, karbantartani. A rendszeres teljes körű felülvizsgálat segítségével nagy mértékben csökkenthető a készülék gázfelhasználása, így a számla is jóval alacsonyabb lesz. A karbantartás kiterjed az égőtálca tisztítására, ami a megfelelő lángkép kialakításához szükséges. Az égéstermék lerakódása vagy az egyéb szennyeződések miatt fontos kitisztíttatni a kazánt vagy a tűzteret. A megfelelően tiszta berendezés hőfelvevő képessége növekszik, így a fogyasztás is kevesebb lesz. Ne feledkezzünk meg a vezérlő felülvizsgálatáról sem, hiszen a helyes működéshez elengedhetetlen a két berendezés közötti összhang. Végül a személyes biztonság érdekében le kell ellenőrizni a készülék gáztömörségét is.
A cirkó fűtés bár közkedvelt és nagyon sok előnnyel rendelkezik, nem mindegyik lakásba, otthonba érdemes beszerelni. A legideálisabban a kisebb társas- vagy családi házakban tud funkcionálni, ahol 2-3 embernél nem élnek többen. A falikazán ennyi személyre vonatkozó fogyasztást könnyen ellát, legyen szó mind a fűtésről, mind a melegvíz előállításáról. Kisebb területű lakások padló- vagy falfűtésénél is jól funkcionál, mivel ez a megoldás alacsony hőmérsékletű vizet igényel. Többszintes családi házaknál vagy nagyobb lakásoknál viszont nem ajánlott, mert a 25 kW-nál nagyobb hőigény esetében inkább az öntöttvas állókazán működik jobban.
A fűtési rendszer kiválasztása során a típus és a teljesítmény mellett figyelembe kell venni az árat. Az ár meghatározása során az anyagköltségen, a beüzemelés árán, a MEO-összegen (gázművek műszaki ellenőrzési osztályának díja) és a munkadíjon kívül olyan külső tényezővel is számítani kell, mint a kémény. Ilyenkor figyelembe kell venni, hogy a társasház hányadik emeletén található a kémény és azt is, hogy az milyen állapotban van. Egy kétszobás lakás esetében egy átlagos esetben a cirkó fűtés kiépítése 700-800 ezer forintba kerül, háromszobás lakásnál 1-1,1 millióba. Más fűtési rendszerekhez képest ez az összeg átlagosnak számít, viszont a többihez képest sokkal költséghatékonyabb.
Abban az esetben, ha cserélni szeretnénk a lakásban található gázkazánt, ahhoz egy engedélyezési folyamatot kell végigjárni. Ilyenkor leginkább kétféle esetet lehet megkülönböztetni, amiknél részben máshogy kell eljárni.
Az egyik az egyszerűsített gázkészülékek cseréje. Ilyenkor kitétel, hogy az új berendezés nem lehet nagyobb teljesítményű, mint a cserélni kívánt kazán, továbbá a rendszer további részeiben és a vezetékekben nem történik semmilyen módosítás. A csere végrehajtásához mestervizsgával rendelkező, a gázszolgáltató által elfogadott szakembert kell hívni, és az ő feladata lesz az új készülék bejelentése. Ezenkívül a szolgáltató nevében ellenőrzi még a biztonsági és a műszaki előírásokat is. A kémény ellenőrzését pedig a kéményseprőipari szolgáltató végzi el.
Abban az esetben azonban, ha a már meglévő kazán teljesítményét szeretnénk bővíteni vagy egyéb változásokra lenne szükség, akkor azt először épületgépész tervezővel kell egyeztetni. Ilyenkor egy konkrét terv készül, amelyet engedélyeztetni kell a gázszolgáltatóval. Ha megkaptuk az engedélyt, akkor kezdhet neki a munkának a fentebb említett képesítésekkel rendelkező szerelő.
A kisebb családi házak vagy lakások esetében a gázcirkó megfelelő megoldás lehet, hiszen a kiépítési költsége teljesen átlagos a többi fűtési rendszerhez képest, viszont hosszú távon a gázszámla tekintetében megtérülő befektetés. A vásárlás előtt győződjünk meg arról, hogy nem okoz majd nekünk különösebb gondot a melegvíz lassabb érkezése. Ezenkívül tartsuk szem előtt, hogy a nyílt égésű cirkók ideje lejárt, köszönhetően a jól szigetelő nyílászáróknak és a rossz állapotban lévő kéményeknek, ezért a legjobb megoldást a biztonságos zárt égésű berendezések biztosítják.
Magyarországon a legnépszerűbb fűtési rendszerek közé tartozik a szilárd tüzelésű-, a hőszivattyús-, a gáz- és az elektromos fűtés. Az, hogy melyik megoldás a legkedvezőbb egy épületnek, számos tényezőn múlik. A tervezéskor figyelembe kell venni az épület típusát, a kivitelezés költségeit és az elérhető előnyöket.
A magyar háztartások több mint harmadában gázfűtés biztosítja a meleget, a lakossági gázhasználatot pedig csak tovább növelik a palackos vagy vezetékes gáztűzhelyek és bojlerek. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a gázszivárgás mindenkit érintő probléma, mely lényegében bármely háztartásban előfordulhat a panellakásoktól kezdve a társasházakon át a családi házakig.
Jelenleg több mint 3 millió gázkonvektor van használatban az országban, azonban ezeknek a 80 százaléka már elavult. A gázkonvektorok nagy része már 20-40 éves, alacsony hatásfokkal dolgoznak, és ami a legkárosabb, hogy a döntő többségüknél azbesztet alkalmaztak a tömítéshez. Lassan, de biztosan érdemes lesz lecserélni az öreg konvektort új és környezetbarátabb verzióra.
Elérhetőségek
