HMKE-nek minősül az a villamosenergia-termelő berendezés, amely:

• közcélú kisfeszültségű hálózathoz, illetve kisfeszültségű magán- vagy összekötő vezeték hálózatra csatlakozik, 

• erőművi névleges teljesítőképessége nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét, 

• maximum 50 kVA erőművi névleges teljesítőképességű.  

Napelemes termelő berendezés

A napelemtáblák soros és párhuzamos kapcsolásával állítható elő az áramátalakító (inverter) szükséges bemeneti feszültsége. Az inverter a napelemek által szolgáltatott egyenáramú energiából a hálózati feszültségnek megfelelő nagyságú és frekvenciájú váltakozó áramú energiát állít elő. Az 1 kW teljesítményű napelemes rendszer által szolgáltatott villamos energia körülbelül 1000-1100 kWh/év. 

Típusai

Jelenleg az amorf és a kristályos (ezen belül: mono- és polikristályos) napelemek használata jellemző. Az amorf napelemek ára kedvezőbb, de élettartamuk és hatásfokuk körülbelül a fele a kristályos napelemekének.  
A jobb hatásfokú kristályos napelemek közül a polikristályos szórt fénynél, a monokristályos tiszta napsütésnél teljesít jobban, a különbség azonban az éves termelt energiamennyiségben nem számottevő. 

Milyen részekből áll a rendszer?

• Tartószerkezetre rögzített napelem modulokból

• A csatlakoztatást biztosító speciális kábelekből 

• Áramátalakítóból (inverter). 

   

Szélturbinás termelő berendezés

Kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén inverteres vagy közvetlen váltakozó áramú generátoros kitáplálással rendelkezik a szélturbinás termelő berendezés. A berendezés által szolgáltatott villamos energia az előzetes szélmérések alapján becsülhető. 

Milyen részekből áll a rendszer?

• Tartószerkezetre szerelt vízszintes- vagy függőleges tengelyű szélturbina

• Egyen- vagy váltakozó áramú generátor 

• Váltakozó áramú táplálás esetén gerjesztés szabályozó 

• Egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) 

   

Vízturbinás termelő berendezés

A berendezés kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén közvetlen váltakozó áramú generátoros kitáplálással rendelkezik. A vízturbinás termelő berendezés által szolgáltatott villamos energia a vízhozamból és az esésmagasságból becsülhető.  

Milyen részekből áll a rendszer?

• Folyóvíz szintkülönbségét biztosító gátrendszer  

• Függőleges- vagy vízszintes tengelyű vízturbina

• Egyen- vagy váltakozó áramú generátor  

• Váltakozó áramú táplálás esetén gerjesztés szabályozó

• Egyenáramú táplálás esetén áramátalakító (inverter). 

   

Motorhajtású termelő berendezés

A motorhajtású termelő berendezés által szolgáltatott villamos energia a hajtómotor teljesítményének 30-50%-a. Ha a motorban képződő hőmennyiség is hasznosításra kerül (pl. fűtés, használati melegvíz előállítás) a teljes rendszer hatásfoka 90% feletti értéket is elérhet. 

Milyen részekből áll a rendszer?

• Belső- vagy külső égésű motor 

• Egyen- vagy váltakozó áramú generátor

• Egyenáramú táplálás esetén áramátalakító (inverter). 

Hálózati betáplálást megakadályozó megoldások

A közcélú hálózati betáplálás megakadályozását az inverter váltakozóáramú kimenetének szabályozására ható felhasználói tulajdonú berendezéssel kell biztosítani. A szabályozási alapjel a mért fővezeték felhasználói oldalán a fázisáramok mérésén alapuljon, és biztosítsa, hogy a termelő berendezést tartalmazó fázisvezetőkön a közcélú hálózatra villamos energia a termelő berendezés irányából ne kerüljön. 

Szabályozásra az alábbi három megoldást javasoljuk:

1. Mérőberendezés (inverterhez illeszthető, gyártói katalógusokban szereplő smart meter / Okos mérő) szabályozza az invertert. 
   A mérőberendezés a mért fővezeték felhasználói oldalán a feszültségek és a fázisáramok mérési eredményei és a beállított határérték alapján – mely a betáplálás megakadályozása érdekében 0 kVA – szabályzó jellel vezérli az invertert a kitáplálási korlát betartása érdekében.
2. Az inverter külső mérőberendezéstől kapott adatok alapján önmagát szabályozza. 
   A mérőberendezés a mért fővezeték felhasználói oldalán a feszültségek és fázisáramok mérési eredményeit továbbítja a HMKE inverterének. A mérési adatok és a beállított határérték alapján – mely a betáplálás megakadályozása érdekében 0 kVA – az inverter önmagát szabályozza a kitáplálási korlát betartása érdekében.
3. Az inverter külső áramváltó jelét felhasználva önmagát szabályozza.
   Az inverter áramváltó csatlakoztatására alkalmas bemenettel rendelkezik. A külső áramváltó mért fővezeték felhasználói oldali áramjele és az inverter kapcsain lévő feszültségek alapján a beállított határérték figyelembevételével – mely a betáplálás megakadályozása érdekében 0 kVA - az inverter önmagát szabályozza a kitáplálási korlát betartása érdekében.

A fenti megoldásokban a termelőberendezés szabályozása a legkisebb terhelésű fázisáram alapján történik, ezért háromfázisú felhasználói berendezés esetén a termelési időszakot figyelembevéve célszerű a felhasználói berendezések fázisoptimalizálását elvégezni.

Javasoljuk, hogy több telepítő társaságtól kérjen ajánlatot és ne feltétlenül az ár alapján döntsön, hiszen ez egy hosszú távú befektetés. Komolytalannak vehető az az ajánlat, amely helyszíni vizsgálat nélkül pusztán a termelő berendezés teljesítménye alapján készül.

A HMKE teljesítményének meghatározásánál a villamosenergia-fogyasztásából induljon ki, és ehhez illessze az elképzelt rendszert.

A legjobb megtérülés éves elszámolás esetén adódik, ha a rendszer teljesítménye az éves villamosenergia-fogyasztáshoz illeszkedik. (Éves termelés/éves fogyasztás részaránya 100%). Az éves villamosenergia-igény ismeretében a fogyasztáshoz illesztett napelemes rendszer mérete közelítőleg meghatározható az alábbi képlettel: 

villamosenergia-igény (kWh/év) / 1100 kWh (PV átlagtermelés) = __ kVA (PV inverter teljesítmény)

(Pl. 4000 kWh/év fogyasztáshoz 3,6 kVA PV inverter teljesítmény választandó) 

Többfázisú termelő berendezést válasszon.

Egyforma teljesítményű termelő berendezés esetén a háromfázisú berendezés 1/6 hálózati problémát okoz az egyfázisú berendezéshez képest. A problémák sok esetben csak hálózati beavatkozással, hálózatrekonstrukcióval kezelhetők, amelyek értéke beépül a villamos energia árába.

Az éves fogyasztás megállapításához kérjük, nézze meg a legutolsó teljes évre készült, éves elszámoló számláját. A számla 3. oldalán a "Számlarészletező" felirat alatt, a baloldalon olvashatja a teljes fogyasztott mennyiséget tarifánként. Csak a nappali tarifát vegye figyelembe.

A rendelkezésre álló teljesítmény

• szerepel a hálózathasználati szerződésének V. pontjában,
• leolvasható a mérőórájánál található kismegszakítókon:

• megtudható a HMKE vonalon: +3652 238 060

Mivel a háztartási méretű kiserőmű teljesítményét a jogszabály a rendelkezésre álló teljesítményhez rögzíti háztartási méretű kiserőmű építése előtt szükséges a felhasználási hely rendelkezésre álló teljesítményének megemelése legalább a tervezett háztartási méretű kiserőmű mértékéig. 

Ha Ön nagyobb teljesítményű háztartási méretű kiserőművet (HMKE) szeretne építeni, mint a jelenleg rendelkezésre álló teljesítménye, akkor küldje be HMKE igényét, megvizsgáljuk, hogy milyen feltételekkel létesíthető a rendszer, és tájékoztatjuk teendőiről.

Megújuló energiaforrás hasznosítására lakossági-, társasági- és közösségi pályázatot lehet igénybe venni, kérjük, nézzen utána az aktuális pályázatoknak.

Ha Ön saját villamosenergia termelő berendezést (pl. napelem) működtet a felhasználási helyén, annak hatása van a közcélú hálózatunk működésére. A hálózatra kapcsolást és az üzembe helyezést megelőzően a biztonsága, és a hálózat megfelelő működése érdekében szükséges az engedélyeztetés, tervkészítés, ellenőrzés.

Az engedélyeztetési folyamat az igénybejelentéstől hozzávetőlegesen 65 napot igényel. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ehhez az átfutási időhöz hozzáadódik, amíg Ön vagy a kivitelezője által végrehajtandó feltételek teljesülnek (pl. csatlakozási dokumentáció kivonat benyújtására Önnek/kivitelezőjének 90 nap áll rendelkezésére).

A pályázattal megvalósított termelő berendezés esetén, a csatlakozási folyamatot figyelembe véve három mérföldkő határozható meg: 

• Pályázat beadásához az igénybejelentésre adott tájékoztatás, vagy a Nyilatkozat pályázathoz című igazolás csatolandó, amely tartalmazza a termelő berendezés és a felhasználási hely adatait.

• A pályázat második lépcsőjeként (vagy az előleg lehívásához) a csatlakozási dokumentáció jóváhagyás csatolandó, melyben a hálózati engedélyes arról nyilatkozik, hogy a csatlakozási dokumentáció alapján megépített termelő berendezés hálózatra csatlakoztatását a készre jelentést követően elvégzi.

• A pályázat lezárásához módosított hálózathasználati szerződés csatolandó, amely rögzíti a megváltozott helyzetet és tartalmazza a termelő berendezés főbb műszaki adatait. 

A HMKE rendszer engedélyeztetése és a hálózatra való csatlakoztatása ingyenes. 

A telepítés költségeiről kivitelezője tud érdemi információt adni.

Akkor számolhat többlet költséggel, ha a mérőhelyét korszerűsíteni kell. A mérőhely megfelelőségével kapcsolatban a rendszer telepítésekor, a készre jelentést megelőzően keressen fel egy regisztrált szerelőt. 

Tartalmazza a rendszer kialakítására, védelmére, üzemeltetésére vonatkozó műszaki információkat. Ez alapján dönthető el, hogy a tervezett HMKE berendezés csatlakoztatható-e a közcélú hálózatra (működése nem okoz-e problémát a hálózaton).

Ezt a dokumentációt csak villamos tervezői jogosultsággal rendelkező személy készítheti. 

Az engedélyeztetés során nekünk csak a csatlakozási dokumentáció kivonat nyomtatványt kell elküldeni, a teljes csatlakozási dokumentációt nem. Kérjük, utóbbit őrizze meg, ugyanis szerelőink a helyszíni munka során elkérhetik.

Ügyfélként minden esetben követelje meg tervezőjétől a szabályos csatlakozási dokumentációt. A HMKE telepítéssel egy több tíz évig működőképes rendszert vásárolt, amelyhez egyéb használati eszközökhöz hasonlóan általános eszközleírást, működési, karbantartási utasítást, garanciális előírást, megfelelőségi nyilatkozatot kell kapnia, mely a csatlakozási dokumentáció. Üzembe helyezéskor ezt ellenőrizhetjük, hiánya meghiúsítja az üzembe helyezési folyamatot.  

A csatlakozási dokumentáció tartalma

• csatlakozási dokumentáció kitöltött előlapja, 

• a telepítendő berendezések és a kívánt csatlakozási mód leírása,

• az elszámolási mérőrendszer és a mérőhely kialakításának leírása és egyvonalas kapcsolási rajza,

• védelmi beállítási értékek táblázata, 

• térképszelvényen jelölt telepítési hely, elhelyezési rajz,

• tulajdoni lap, tulajdonosi hozzájárulás (ha a beruházó nem azonos a tulajdonossal), 

• egyvonalas kapcsolási rajz a tulajdoni határ és tulajdonosok megjelölésével,

• termelői nyilatkozat. 

Az alábbi hiányosságok esetén a csatlakozási dokumentáció kivonatot elutasítjuk: 

• nem beazonosítható felhasználó (1. pont hiányos, vagy ellentmondásos kitöltése), 

• az igénybejelentés során jóváhagyott csatlakozási teljesítmény kisebb, mint a csatlakozási dokumentációban szereplő érték,

• az jóváhagyott csatlakozási módnál kisebb (egyfázisú, kétfázisú, háromfázisú) a csatlakozási dokumentációban szereplő fázisszám, 

• az inverter típusa nem szerepel az aktuális engedélyezett inverterek listájában (OVRAM engedélyes eszköz beépítésével jóváhagyható),

• a listáról lekerült inverter esetén hiányzik az inverter beszerzési idejére vonatkozó bizonyítvány (adott időpontban listán szereplő inverter elfogadható, ha bizonyítható, hogy a vásárlás időpontja megelőzi az inverter listáról való lekerülés időpontját), 

• AC oldali túlfeszültségvédelem típusa nincs kitöltve,

• az inverter/védelmi berendezés beállítási értékei hiányosak, vagy határértéket meghaladók, 

• forgógépes termelő berendezés esetén a védelmi berendezés nem engedélyezett (csak OVRAM engedélyes védelmi berendezések alkalmazhatók)

• a csatlakozási dokumentáció készítője nem beazonosítható (a csatlakozási dokumentációt csak regisztrált villanyszerelő vagy villamos tervező (EN-ME, EN-VI, V) írhatja alá) 

• a csatlakozási dokumentáció aláírásai hiányoznak (a felhasználó és a villamos tervező aláírása kell).

• mérőhely és mérő megfelelősége

• AC oldali túlfeszültség-védelem fokozatának azonossága a jóváhagyott csatlakozási dokumentációban szereplővel

• inverter típusazonossága a jóváhagyott csatlakozási dokumentációban szereplővel,

• inverter védelmi beállítási értékek azonossága a jóváhagyott csatlakozási dokumentációban szereplővel

• a gyártó által hivatalosan az adott eszközre beazonosíthatóan adott nyilatkozat a beállítási értékekről

• szigetüzem elleni védelem ellenőrzése az első túláramvédelmi készülék lekapcsolásával (az inverternek 0,2 s alatt le kell kapcsolódnia),

• automatikus hálózatra kapcsolódás ellenőrzése (a visszatérés/felszabályozás minimum 1 perc késleltetés múlva történjen), 

• a HMKE és a kisfeszültségű elosztó közötti leválasztó kapcsoló ellenőrzése.

A megrendelőnek (ügyfélnek) a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlása alapján az alábbi igazolásokat, dokumentációt javasolt bekérnie a tervezőtől/kivitelezőtől: 

• minőségi, illetve megfelelőségi tanúsítványok (napelem, inverter, csatlakozó dobozok, kábelek, tartószerkezet) 

• áramszolgáltatói csatlakozási terv/dokumentáció és az azt befogadó áram-szolgáltatói nyilatkozat 

• garanciajegyek 

• erősáramú berendezés első felülvizsgálati jegyzőkönyve, mely tartalmaz 

• érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot 

• tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatot 

• kivitelezési szerződés, teljesítés igazolás, számla  

• komplett műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, kiviteli/megvalósulási tervdokumentációval 

• a berendezés üzemeltetési – karbantartási utasítása, melyről személyes oktatást is kell kérni 

A javaslat célja a villamos eredetű tűzkárok megelőzése és csökkentése.

Csak a rendszer nagysága és a csatlakozási módja szabályozott, ezért nem csak magánszemélyek, háztartások, hanem társaságok, költségvetési szervek, egyházi ingatlanok is telepíthetnek.

A felhasználási hely:

• kisfeszültségű hálózathoz (KIF) csatlakozik;

• érvényes hálózathasználati szerződéssel rendelkezik, 

• nem ideiglenes szerződéssel rendelkezik (meglévő csatlakozás);

• nem közvilágítási;

• jogviszonya nem alfogyasztói, tehát nem magánvezetékhez kapcsolódik;

• nappali tarifán vételez (nem éjszakai/vezérelt, nem idényjellegű, nem zónaidős/hőszivattyús);

• nem előrefizetős mérővel rendelkezik.

• mérőhelye regisztrált szerelő által ellenőrzött, korszerű, szükség esetén felújított.

A HMKE rendszer

• teljesítménye (inverter) maximum 50 kVA,

• teljesítménye (inverter teljesítménye) nem haladhatja meg a hálózathasználati szerződésében meghatározott rendelkezésre álló teljesítményének mértékét.

A felhasználási helyen az általános/közintézményi (nappali) rendelkezésre álló látszólagos teljesítmény kVA-ben kifejezett értékének megfelelő háztartási méretű kiserőmű telepíthető. A termelő berendezés csatlakozási fázisszáma alapján a következő határértékek adódnak: 

• egyfázisú termelőegység esetén maximum 2,5 kVA 

• kétfázisú termelőegység esetén maximum 5 kVA 

• háromfázisú termelőegység esetén maximum 50 kVA

A háztartási méretű kiserőművek számának rohamos növekedése miatt egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hálózat túlterheltté válik. Új telepítésnél és a meglévő rendszer bővítésénél is szükséges a benyújtott igény vizsgálata. Kollégáink ilyenkor ellenőrzik, hogy az adott felhasználási helyhez tartozó közcélú hálózat fogadni tudja-e az igényelt teljesítményt.  Jogszabály szerint, ha a hálózati feltételek adottak, akkor 2,5 kVA-ig igényelhető 1 fázisú termelő egység.

Egyfázisú fogyasztói csatlakozás esetén legfeljebb 2,5 kVA-es termelő berendezés csatlakoztatható, akkor is, ha a rendelkezésre álló teljesítmény lehetőséget adna nagyobb csatlakozási teljesítményre. 

• egyfázisú termelő berendezés legfeljebb 2,5 kVA teljesítményig, 

• kétfázisú termelő berendezés esetén legfeljebb 10 kVA teljesítményig, 

• háromfázisú termelő berendezés esetén a rendelkezésre álló teljesítményig, de legfeljebb 50 kVA teljesítményig létesíthető. 

További korlátozó tényezők lehetnek például: 

• a felhasználási hely transzformátortól való távolsága, 

• a közcélú hálózat, valamint a csatlakozó vezeték keresztmetszete,

• az adott trafókörzetben már csatlakoztatott HMKE-k száma. 

Tehát a csatlakozáson rendelkezésre álló teljesítmény megléte nem jelenti automatikusan a termelő berendezés csatlakoztathatóságát!

Az elosztóhálózati csatlakozás műszaki-gazdasági feltételei a területileg illetékes áramhálózati cégünk Elosztói szabályzatainak 6/B mellékleteiben vannak rögzítve.

Középfeszültségű csatlakozási ponttal rendelkező felhasználási hely esetén HMKE nem csatlakoztatható a hálózatunkhoz. Ilyen esetben a kiserőművekre vonatkozó szabályok szerint lehet hálózati csatlakozást létesíteni az Elosztói Szabályzat 6/A mellékletében foglaltak szerint. 

A HMKE felhasználói-, vagy magánvezetéken keresztül csatlakozhat a közcélú hálózatra. A közvilágítási elosztó hálózat az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat. A közvilágítási elosztó hálózat tehát nem önkormányzati tulajdon. De abban az esetben is, ha önkormányzati tulajdonban lenne a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer, az „kapcsolható, illetve szabályozható hálózat”, tehát hálózati betáplálásra alkalmatlan, mivel napközben kikapcsolt állapotban van. A mért közvilágítási hálózat tulajdonjogtól függetlenül tehát kapcsolt, illetve szabályozott hálózat, amely feszültségmentes állapotában (napközben) lehetetlenné teszi a termelt villamos energia betáplálását.

Alfogyasztó az a felhasználó, aki nem közcélú hálózatról, hanem a főfogyasztó mért hálózatáról van ellátva villamos energiával és vele az elosztó hálózati engedélyes közszolgáltatási szerződést kötött, ami alapján a rendszerhasználati díjakat az elosztó hálózati engedélyessel számolja el. Egy ilyen rendszerben az alfogyasztó által hálózatra adott villamos energia nem a közcélú hálózatba, hanem a főfogyasztó mért hálózatába kerül, ezáltal csökkentve a főfogyasztó fogyasztását, ami elszámolási problémát okoz. Ezért alfogyasztói jogviszonyban háztartási méretű kiserőművet létesíteni nem lehet.

A HMKE nem veszélyeztetheti a közcélú- és felhasználói villamos hálózat biztonságos üzemét, nem ronthatja a villamosenergia-szolgáltatás minőségi paramétereit. 

HMKE-t az alábbi védelmi rendszerekkel kell felszerelni:

• hibavédelem (érintésvédelem),

• túlfeszültségvédelem. 

A hálózatra tápláló napelemes rendszerek nagyon fontos eleme az inverter. Fő feladata, hogy a napelemek által előállított egyenáramot a közüzemi hálózatnak megfelelő feszültségű és frekvenciájú váltakozó árammá alakítsa át.

Közcélú hálózatra csak rendszerengedéllyel rendelkező inverterek csatlakoztathatók. Az engedélyezett inverterek listája orzságosan egységes, a lista frissítése szükség szerint történik.

A listáról lekerült inverterek csak abban az esetben helyezhetők üzembe, ha bizonyítható, hogy a vásárlás időpontja megelőzi az inverter listáról való lekerülés időpontját.

Olyan eszköz esetén, mely nem szerepel az engedélyezett inverterek listáján, kezdeményezni kell annak vizsgálatát a hálózati engedélyesek bármelyikénél.  
 
Rendszerengedélyt az elosztó hálózati engedélyesek az alábbi szabványoknak való megfelelőség esetén adnak: 

• MSZ EN 62109-1: 2011 (alap biztonsági) 

• MSZ EN 61727: 1998 (áramminőség)

• IEC 62116: 2008 (nem kívánt szigetüzem elleni védelem) 

• MSZ EN 61000-6 1, 3 (EMC követelmények 10 kW alatt)

• MSZ EN 61000-6 2, 4 (EMC követelmények 10 kW felett) 

• MSZ EN 50438 (követelmények hálózatpárhuzamos üzemre) vagy VDE-AR-N 4105

Előfordulhat, hogy mérőhelye az építéskori szabványoknak megfelelt, de ma már nem korszerű. Ennek rendszeres ellenőriztetése, karbantartása az Ön feladata, a mérőhely az Ön tulajdonát képezi. Szerelőink a mérőhelyen átalakításokat nem végezhetnek. A mérőhely megfelelőségével kapcsolatban keressen meg egy regisztrált szerelőt.

Az egyes mérőtípusok mellett megtalálja azok leírását, használati utasításukat.

Villamos energia eltárolására alkalmas megoldás, alapvetően elektrokémiai úton akkumulátor(ok) alkalmazásával kerül megvalósításra.

Csatlakoztatását tekintve két féle megvalósítás különböztethető meg:

• DC kapcsolt: Az energiatároló nem rendelkezik önálló, dedikált inverterrel, hibrid PV inverteren keresztül kapcsolódik a villamos hálózathoz.
• AC kapcsolt: Az energiatároló rendelkezik önálló, dedikált inverterrel, ezen keresztül kapcsolódik a villamos hálózathoz.

Az üzembe helyezést megelőző időszak lezárásához a beüzemelés napján hálózati szerelőink leolvassák a mérőt. Ez a mérőállás lesz a néhány hét múlva  szolgáltatójától kapott lezáró elszámoló számla alapja, ami a legutóbbi éves leolvasás napjától az üzembe helyezés napjáig tartó időszakot tartalmazza.

Az éves leolvasási nap az üzembe helyezést követően sem változik. (Például: ha az üzembe helyezés előtt a leolvasási nap minden év május 7-ére esett, a leolvasási nap a jövőben is május 7. lesz.)

Az üzembe helyezést is tartalmazó leolvasási időszak 2 részre oszlik elszámolás szempontjából. Az említett lezáró elszámoló számla mellett egy nyitó elszámoló számlát küldünk még. Az ebben elszámolt időszak kezdőnapja az üzembe helyezés napja, zárónapja pedig a következő rendes éves leolvasási nap.

A fentieket az alábbi példa szemlélteti:
Éves leolvasás napja: minden év május 7.
Üzembe helyezés időpontja: 2020. június 10.

• Lezáró elszámoló számla: 2020. május 7 – 2020.június 10. (Utolsó éves elszámolási nap – HMKE üzembe helyezésének napja)
• A következő (nyitó) elszámoló számla a 2020. június 10. – 2021. május 7. (HMKE üzembe helyezésének napja – következő éves leolvasási dátum)

Következő éves elszámolás: 2021. május 7 – 2022. május 7. (Rendes éves leolvasási dátumok)

Az üzembe helyezést követően változni fog a hálózatból fogyasztott energia mennyisége ezért, ha Ön éves elszámolást választott, javasoljuk, hogy módosítsa a havi résszámlák mennyiségét a villamosenergia-szolgáltatójánál.

A hálózatból fogyasztott és a betermelt villamosenergia-mennyiségek alapján 3 lehetőség fordulhat elő:

• Önnek többletfogyasztása van
• a betermelés és fogyasztás kiegyenlíti egymást
• többlet betermelés keletkezik

A 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet alapján a profil elszámolású felhasználó akkor köteles elosztói teljesítménydíjat fizetni, ha olyan háztartási méretű kiserőművet üzemeltet, amelynek igénybejelentését az illetékes elosztóhoz 2017. március 31. utáni időpontban nyújtották be, vagy a névleges teljesítményét ezután növelték.

HMKE teljesítménydíj alapja a 4 kW-nál nagyobb hatásos teljesítményű háztartási méretű kiserőműveknél a 4 kW feletti rész.

Saját célú felhasználási arány (SCFA):

(A-B)/A Két tizedesjegyre kerekítve, ahol:

• A: az adott elszámolási időszakban (de legfeljebb 12 hónap alatt) a háztartási méretű kiserőmű megtermelt villamosenergia-mennyisége,
• B: adott évben a háztartási méretű kiserőmű által a közcélú hálózatba betáplált villamosenergia-mennyiség

HMKE korrekciós tényező: 1-SCFA. Ha az elszámolási időszak első napján a termelés mennyiségének hiteles mérése biztosított, a korrekciós tényezőt a havi elszámolások (havi részszámlák kiállítása) során 0,6 értéken kell figyelembe venni: (1-SCFA)x0,6  SCFA-t csak akkor lehet számolni, ha van egy második hiteles mérés, ami a háztartási méretű kiserőmű teljes termelését megméri. Ha nincs ilyen, akkor a korrekciós tényezőt 1-nek kell tekinteni.

HMKE teljesítménydíj: a 4 kW feletti teljesítmény és a korrekciós tényező szorzataként kW-ban kiszámított, egy tizedesjegyre kerekített teljesítményérték alapján kell megfizetni. Amennyiben SCFA-t nem lehet számolni, mert nincs második hiteles mérés, ami a háztartási méretű kiserőmű teljes termelését megméri, a 4 kW feletti rész után teljes egészében kell teljesítménydíjat fizetni.

Az elszámolás alapját az elszámolási időszak mérései szerinti SCFA alapján meghatározott korrekciós tényező adja. A felek ezzel a korrekciós tényezővel kiszámított éves teljesítménydíj-fizetési kötelezettség és a havi teljesítménydíj-fizetések különbségének megfelelően számolnak el egymással az elosztó által kiállított soron következő havi számla keretében.

Tehát a 4 kW feletti rész után teljes egészében fizetendő a teljesítmény díj.

A HMKE csatlakoztatása a belső felhasználói hálózatra történik, így a termelt energia egy részét vagy az egészet a saját fogyasztói berendezések felhasználják. 

A közcélú hálózatba csak az az energia kerül betáplálásra, amit a termelt energiából a fogyasztó készülékek nem használnak fel. 

Ezt a különbözetet méri a fogyasztásmérő berendezés. 

Az inverteren leolvasható érték a termelő berendezés által termelt energiamennyiség, mely a termelési időszakban működtetett fogyasztókészülékek miatt nem egyezik meg a fogyasztásmérő berendezésen mutatott hálózatba táplált energiával. 

A két érték csak akkor lehet azonos, ha a termelési időszakban nincs a saját fogyasztói berendezések által felhasználás. 

A termelt energia mennyiségét nyomon követheti:

Az inverteren

A rendszer által összes termelt energiamennyiség az inverter(ek) kijelzőjéről olvasható le vagy a hozzájuk adott szoftverek segítségével tekinthető meg.

A hálózatunkra feltöltött és az onnan elfogyasztott energiát nyomon követheti:

A mérőórán

A fogyasztásmérőn a feltöltött és a hálózatról elfogyasztott energiának a mennyiségét tekintheti meg. A kiserőmű által megtermelt összes energiamennyiség itt nem látható, mert annak egy részét Ön felhasználja, és csak a fennmaradó energiát tölti fel a hálózatra.

A fogyasztásmérő kezelésével kapcsolatban részletes leírást talál a "Korszerű mérőhely" blokk, "Hogyan tudom kezelni a mérőt?" kérdésénél.

Az elszámoló számlán

Az elszámoló számlákon is láthatja, hogy az elszámolt időszakban mennyi energiát táplált vissza, és fogyasztott hálózatunkról.

Az online rendszerekben

Egyes fogyasztásmérők esetében az adatok online nyomon követésére is lehetősége van. A felületeken megtalálható a regisztrációhoz szükséges útmutató is.

Kérjük, a mérőcserétől számítva két héttel később regisztráljon! Ez amiatt fontos, hogy az adminisztráció megfelelően történjen a rendszerinkben, és az ügyintézőink láthassák, hogy Ön már rendelkezik online nyomon követhető SMART mérővel.