A napelemes rendszerek az egyik legtisztább megújuló energiát használják, ennek ellenére Magyarországon is különféle adók, díjak vonatkoznak a felhasználásukra.
A költségek között a legjelentősebb tétel a 27%-os ÁFA, amely mellett környezetvédelmi termékdíj és elosztói teljesítménydíj is vonatkozik rájuk. Ebben a bejegyzésben megnézzük, milyen adóterhekkel járhat egy napelem.
A 2015. január elsejével bevezetésre került környezetvédelmi termékdíj a napelemes paneleket egyből a III. kategóriába, vagyis a jelentős szennyezést okozó termékek közé sorolta be. Ennek megfelelően a megrendelőknek a napelemek után kilogrammonként 114 forintot kellett kifizetniük.
Az új adónem bevezetésének az volt a célja, hogy fedezze a napelemek újrahasznosítási költségeit. Hasonló termékdíjat kellett megfizetni a szórakoztatóelektronikai termékek, illetve az akkumulátorok után is. Utóbbiak ráadásul jóval szennyezőbbek, mint a szolár panelek, mégis csupán 57 Ft/kg termékdíjat vetettek ki rájuk.
A tiltakozások hatására a törvényalkotó felülvizsgálta az eredeti szándékát, és 2018-tól csökkentette a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíjat. A korábbi 114 Ft/kg értékről 57 Ft/kg-ra módosította a befizetendő összeget, ami egy átlagos, 20 kg tömegű panel esetén 1140 Ft extra kiadást jelent.
A termékdíj Európa más országaiban is bevezetésre került, de Franciaországban a napelemadó mértéke például csak 4,5 eurócent/kg, míg Belgiumban 7,5 cent/kg. Ezek forintra átváltva nagyjából 15 Ft/kg, illetve 25 Ft/kg extra költséget jelentenek. Spanyolországban 2015-ben határoztak egy hasonló díj kivetéséről, azt azonban 2018-ban eltörölték.
Jelenleg Magyarországon még mindig érvényben van a termékdíj, amelyet a panelek vételára már tartalmaz, így annak mértékével minden napelemes rendszer kiépítésénél számolni kell
Az elosztói teljesítménydíj a közműhálózatra csatlakoztatott napelemrendszerekre vonatkozik. Ezeknél is csak akkor kell fizetni, ha
A rendelet alapján a 4 kW feletti teljesítményrész képezi az adó alapját.
Elosztói teljesítménydíj kiszámítása
Az elosztói teljesítménydíj kiszámítása egy többlépcsős folyamat:
A rendszer csúcsteljesítményénél az inverter teljesítményét kell figyelembe venni, mely általában kissé felül van méretezve. A kiszabott díj egy évre vonatkozik, amit 12 részletben az áramszolgáltatónak kell beszednie.
A rendelet már 2017 óta érvényben van, de továbbra is 0 Ft/kW a mértéke, így jelenleg ezzel nem szükséges tervezni, viszont a törvényalkotó a jövőben bármikor megemelheti az adó mértékét.
Az elosztói teljesítménydíj bevezetésének egyik fő indoka a jelenleg is érvényben lévő szaldós rendszer volt. Ezt a közműhálózatra bekötött napelemeknél használják, és alapját jelenti az áramszolgáltatóval való elszámolásnak.
A napelemeket a nyári időszakban sokkal több napsütés éri, mint télen, ilyenkor általában több áramot termelnek, mint amit a háztartás el tud használni, így a felesleget az inverter a közműhálózatba táplálja, és más háztartások fogyasztják el.
Télen viszont sokkal kevesebb a napfény, ilyenkor a napelem tulajdonosok a közműhálózatból is vételeznek áramot. A hálózati csatlakozásnál úgynevezett ad-vesz mérőt szerelnek fel, amely a hálózatba visszatáplált, és a hálózatról elfogyasztott energiamennyiséget is méri.
Évente egyszer a szolgáltató leolvassa az órát és egyenleget von. Ha a napelemek éves szinten többet termeltek a közműhálózatra, mint amennyit a tulajdonos a hálózatról fogyasztott, akkor az ügyfél a különbséget jogosult kiszámlázni a szolgáltató felé. Ha viszont a háztartás fogyasztott többet, akkor pedig a tulajdonosnak kell a különbséget kifizetnie.
Mivel az első esetben számlaképesnek kell lenni, ezért a legtöbbször úgy méretezik a napelemek teljesítményét, hogy a különbség 0 körüli értékre jöjjön ki, de inkább az előfizetőnek kelljen valamennyit a szolgáltatónak fizetnie.
Az elosztói teljesítménydíj bevezetésének a fenti elszámolási mód az oka, hiszen a napelem tulajdonosok egész évben ingyenes tárolóként használják a közműhálózatot. Mivel a szaldós számítás miatt várhatóan csak nagyon kicsi áramdíjat és valamennyi rendszerhasználati díjat kell fizetniük, ezért a betáplálás mértékéhez képest jelentéktelen mértékben járulnak hozzá az áramhálózat fenntartásához.
Ezt a torzítást kompenzálná a törvényalkotó a teljesítménydíj bevezetésével. Mivel a díj mértéke még mindig 0 Ft/kW, így az új beruházásokra sem jelent költséget. A jövőben azonban a mértéke változhat, emellett nincs garancia arra sem, hogy egy újabb rendelet nem fogja kiterjeszteni az alkalmazását a 4 kW-nál kisebb, illetve a 2017. március 31-e előtt engedélyt kapott rendszerekre. Magyarországon a közművekhez kapcsolódó hatósági felügyeletet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) látja el.
A fotovoltaikus rendszerekre kivetett adók és díjak közül a 27%-os ÁFA a legnagyobb, mely egy kisebb erőműnél is elérheti a több százezer forintos mértéket. A környezetvédelmi termékdíj és az elosztói teljesítménydíj összege pedig ehhez képest jelenleg inkább bosszúság, mint komoly anyagi megterhelés.
Hogy mit hoz a jövő a jelenlegi díjakkal és az esetleges új adókkal kapcsolatban, az még nem tudható, viszont a fenti díjtételekkel számolva is megéri áttérni a zöld energia használatára. Egy otthoni napelemes rendszer mérettől függően már 8-15 év alatt visszahozhatja az árát, miközben jellemzően több évtizedig termel.
Ennek köszönhető, hogy egyre több ember választja Magyarországon a szolár energiatermelést, amivel még tisztábbá és élhetőbbé válik a környezetük.
Ha napelem vásárláson gondolkodsz, de úgy érzed bizonytalan vagy, akkor ez a cikk neked szól. Listázzuk és megcáfoljuk a legelterjedtebb tévhiteket, így neked már csak a megfelelő napelem típus kiválasztásával és a telepítéssel kapcsolatos teendőkkel kell foglalkoznod.
Minden évben számolhatunk azzal, hogy emelkednek az energiaárak, az áram-, a gáz- és a vízdíjak, és egyre nagyobb terhet rónak a háztartásokra. Az előállításuk pedig jelentős ökológiai lábnyomot hagy a természetben, így mindenkinek érdeke az energiatakarékos életmód kialakítása.
Ebben a cikkben áttekintjük, hogy miért kell takarékoskodni az energiával, és a mindennapok során is felhasználható tippeket adunk az alacsonyabb összegű számlák eléréséhez. Nem csak az árammal való spóroláshoz mutatunk ötleteket, hanem a kisebb víz- és gázfogyasztáshoz, valamint a gazdaságosabb fűtéshez is.
2020. október 14-én érkezett a hivatalos bejelentés, miszerint bővül az otthonteremtési program, mégpedig egy minden eddiginél kedvezőbb lakásfelújítási támogatás formájában. Pontos, részletes feltételeit a november 25-én megjelent 518/2020. (XI.25.) kormányrendelet tartalmazza, azonban cikkünkben mi is bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
A legfeljebb hárommillió forint összegű támogatás a lakásfelújítási költségek maximum 50%-ára fordítható, melyet az államkincstár utólagos finanszírozással, vissza nem térítendő támogatás formájában bocsát rendelkezésre jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyeknek. A feltételek közül az egyik legfontosabb: a legalább egy gyermeket nevelő családok.
Elérhetőségek
