gáz ára
2019.06.26 / Az üzlet energiája

Mitől függ a versenypiaci gáz ára?

A gáz árat sok tényező befolyásolja, amiknek köszönhetően vagy drágulás lép életbe, vagy pedig árcsökkenés. Ezek a tényezők nagyon sokfélék lehetnek, kezdve a kitermeléssel, a szállítással, és a tárolással, folytatva a szabadpiaci kereskedelemmel és az időjárási előrejelzésekkel egészen addig, míg a gáz ténylegesen elfogyasztása kerül. Emellett több regulált piaci körülmény, illetve szabályrendszer is meghatározza az ár alakulását.
 

Azt is számításba kell venni, hogy lakossági, ipari vagy energiatermelésben felhasznált gázról van-e szó, ugyanis ez mind-mind más árú az ügyfél számára. A lakossági szereplők egy meghatározott piaci árat kaphatnak, amit rendelet szabályoz, miközben a kis- és közepes vállalatok már olyan lehetőségekkel rendelkezhetnek a gáz szolgáltatásukat illetően, mint a legnagyobb ipari felhasználók a szabadpiacon. A földgázban ezenkívül üzleti lehetőség is rejlik, ugyanis kisebb, nagyobb vagy akár világméretű cégek is kereskednek vele.

A gáz ára és a piac kapcsolata

A szabadpiacon történő gázkereskedelemre és gázárra a fent felsorolt tényezőkön kívül a legnagyobb hatással az adott régiót érintő időjárási viszonyok vannak. 2018-ban például jelentősen emelkedtek a nagykereskedelmi gázárak, mivel az év eleji hideg kritikus szintre csökkentette az Európában található gáztárolók készleteit, ami hatással volt Magyarországra is. Ráadásul a nyáron ismét beköszöntő rekord meleg növelte az áramfogyasztást, ezért a tárolókba szánt gázt inkább áram előállítására használták fel. A folyamatosan magas kereslet rohamosan növelte a gáz árát. 2019 elején azonban az Európa szerte tapasztalható enyhe téli időjárásnak köszönhetően a tárolókban lévő téli felhasználásra szánt gáz nem fogyott el, így a kereslet hiányának hála a nagykereskedelmi gázárak folyamatos csökkenésnek indultak.

 

Magyarországon 2010. július 1-től a 20 m³/óra vásárolt kapacitásnál nagyobb gázfogyasztók kötelesek kilépni a versenypiacra. Az egyetemes szolgáltatás során az árszintet hatóságilag szabályozták, ami miatt a világpiaci árban esetlegesen bekövetkezett csökkenéseket az ügyfelek nem tudták a saját hasznukra fordítani. A fenti rendelkezés viszont lehetővé teszi, hogy egy esetleges árcsökkenés esetén a piaci fogyasztók kedvezőbb szerződéseket köthessenek az egyetemes szolgáltatási árhoz képest. A korábbi rendszerben nem volt lehetőség arra, hogy bárki kihasználhassa a rendelkezésre álló előnyöket. Az utóbbi években azonban egyre elterjedtebb az európai gázelszámolási pontokhoz tartozó különböző kötött árformulák alkalmazása. Az üzleti gázfogyasztók a nagyobb szolgáltatóknál, mint például az E.ON-nál rendelkeznek saját kapcsolattartóval is, így a szerződés feltételeiket egyszerűen az ügyfél elképzeléseire lehet szabni. Ez az eljárás jelentősen megkönnyíti az ügyintézés menetét is.

 

A szabadpiacra lépésnek szinte ugyanaz a hátránya, mint az előnye. Mivel ebben az esetben nincs szó törvényileg szabályozott árszintről, és minden piaci alapon kerül meghatározásra, így a különböző nemzetközi és hazai hatások befolyásolhatják az éppen aktuális végfelhasználói árat. Az energiakereskedők piaci alapon működnek, ezért a gáz értékesítési ára jellemzően leköveti a beszerzési árak alakulását. Viszont nem kell a hónapról hónapra történő árváltozástól sem tartani, hiszen elterjedtek az olyan szerződéses konstrukciók is, melyek a megállapodás futamifeje alatt garantálják a megállapodott fix árat.

Milyen hatással vannak a külföldi tényezők a gáz árára?

Magyarország teljes mértékben integrálódott a regionális, európai és világszintű gázkereskedelembe. Mind a környező, mind pedig a hazai gáztőzsdéken aktívan megjelennek a legnagyobb és legbefolyásosabb szereplők, ennek köszönhetően a velük folytatott kereskedés mindennapinak számít. Hazánk kifejezetten jó kapcsolatot ápol a külföldi partnerekkel, de az országot leginkább a nyugat-európai és az oroszországi piaci szereplőkkel kapcsolatos fejlemények érintik legjobban. A legnagyobb európai és régiós eladónak az orosz Gazprom és annak leányvállalatai számítanak.
 

Világpiaci szinten rengeteg befolyásoló tényező van hatással a gáz nagykereskedelmi árára. Lehet szó európai és világpolitikai tényezőkről, kitermelési és tárolói készletadatokról, időjárásról, a kereslet-kínálati viszonyról és egyéb különböző fundamentumokról is. A keresleti alapot leginkább az ipari- és lakossági fogyasztók, illetve az áram és a hő előállítására szolgáló gázturbinás, gázmotoros erőművek fogyasztási szükséglete határozza meg. Megfigyelhető, hogy ezeket az igényeket az időjárás változása nagymértékben befolyásolja, hiszen könnyen kimutatható, hogy a télen magasabb, míg nyáron alacsonyabb igények miatt a gáz ára is hasonló szezonalitást mutat. Ezen szezonalitáson kívül a piacra hatással van a szén és a gáz áramtermelésben való helyettesíthetőségében jelenlévő reláció, és az olajár mozgás is. Azaz amilyen mértékben változik például az áram ára, az bizonyos mértékben befolyásolja a gáz nagykereskedelmi árát is, mely hatás visszafele is mindig igaznak bizonyul. Az utóbbi időben számítani kell a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításával kapcsolatos információk árbefolyásoló hatására is, ugyanis ez a terület a technikai fejlődés miatt nagyot ugrott előre és fontos tényezőként van jelen a piacon. Az olyan rövid távú tényezőkről sem szabad elfeledkezni, mint egyes erőművek bejelentett tervezett karbantartása vagy egyéb terven kívüli kiesése. Összességében kijelenthető, hogy rendkívül sok árbefolyásolásó faktorral kell számolni, és ezek közül néhány azonnal érezteti hatását a piacon, míg némelyek a határidős ügyletek piacán alakítják az árakat.
 

Tehát a szabadpiacon az árakat minden esetben a kereslet és a kínálat egyensúlya alakítja, illetve éppen ennek az egyensúlynak a bizonyos ideig tartó felborulása okozza az árváltozásokat. A fent felsorolt fundamentumokkal kapcsolatos minden új információ befolyásolja az aktuális árszintet.
 

Az energiakereskedő vállalatok által nyújtott szolgáltatások, illetve a vállalatok és az ügyfél közötti szolgáltatások kicsit eltérnek egymástól. A különbség leginkább a szerződéses kapcsolatokban, a kiegészítő szolgáltatásokban, az árak képzésében és az adott szektor igényeiben mutatkozik meg.

Milyen konkrét események bírtak eddig befolyásolási tényezővel?

A gáz 2010-es szabadpiaci nyitása után több olyan esemény is történt, ami komolyabban formálta a nagykereskedelmi gáz árát. Egyre elterjedtebb lett a palagáz és a cseppfolyósított földgáz (LNG), valamint a párizsi klímaegyezményt ratifikáló országok vállalták, hogy az 1990-es évekhez viszonyítva 2030-ra 40 százalékkal csökkentik a saját szén-dioxid kibocsátásukat, így a villamosenergia iparág folyamatosan áll át a szén alapú energiatermelésről a gáz alapú energiatermelésre. Meghatározó eseménynek számít még a 2011-ben Fukusima atomerőműjében történt baleset is. A katasztrófa hatása világszinten az atomerőművi energiatermeléssel kapcsolatos szkepticizmushoz vezetett. Németország például folyamatosan leállíttatja az összes atomerőművi blokkját, és ezeket megújuló- illetve gázos erőművi kapacitásokkal igyekszik helyettesíteni, amelyek így Európa-szerte még tovább növelik a gázfüggőséget.
 

Vannak olyan hatások, amelyek leginkább csak a rövid időre szóló piaci termékek árát befolyásolják, de vannak olyanok, amik hosszú távon - akár 10-20 év alatt - fejtik ki hatásukat. A nagymértékű árváltozások hatással lehetnek a vállalkozásokra, amennyiben egy adott ügyfél a szerződésben a világpiaci árhoz kötötte a saját díját. Ha viszont a cég fix áron vételezi a gázt, ilyen ár kockázatról nincs szó, viszont ezt a kockázatot a kereskedő vállalja, ami így szükségszerűen beépül az ügyfelek árába. Egy új szerződés megkötésénél azonban a világpiaci ár előző évi szerződéshez képesti emelkedése vagy csökkenése minden bizonnyal meg fog mutatkozni.

A megújuló energiaforrások hatásai a gáz árára

Külföldön már egyre elterjedtebb az, hogy a vállalkozások megújuló energiaforrásokat alkalmaznak. Magyarországon ez az ágazat még viszonylag gyerekcipőben jár, és leginkább az utóbbi pár évben kezdett elterjedni. A közepes- és nagyfogyasztású szegmensekre jellemző, hogy az ügyfelek az áramfogyasztásuk kiváltása okán kezdenek nyitni a megújuló energiatermelő kapacitások használata felé. Közel 10 évvel ezelőtt az államilag támogatott szélerőművek építése volt divatban, ám az utóbbi időben a hangsúly eltolódott a fotovoltaikus erőművek telepítése felé. Az ilyen erőművek nagyon sok napelem panelből állnak össze, melyek megtermelt energiáját többféle államilag támogatott rendszerben lehet értékesíteni, illetve teljesen saját célra is fel lehet használni. Magyarország emellett geotermikus nagyhatalomnak számít, azonban ezt az energiatípust egyáltalán nem használja ki úgy, mint például Izland.
 

Magyarország megújuló energiarendszerének fejlesztése jóval lassabban halad, mint a Nyugat- és Észak-Európai országok hasonló törekvései, de az utóbbi pár évben a fotovoltaikus rendszerek száma exponenciálisan nő. Ugyanakkor észben kell tartani, hogy a villamos energia nem tárolható, így a fogyasztásnak és a termelésnek állandóan egyensúlyban kell lennie. Ezt az állapotot azonban a megújuló energiaforrások nem tudják biztosítani, de a gáztüzelésű erőművek igen. Éppen ezért egyre több egyszerűen szabályozható és gyorsreagálású gázerőműre van szükség, ami nagyban befolyásolja a gáz árának hosszú távú alakulását.

Mi lesz a gáz jövője?

A világ és Európa energiafelhasználása egyre nő, ami köszönhető a fejlődő országok gyors változásainak ugyanakkor a megújuló energia térnyerése is egyre dinamikusabban halad előre. A fejlődő országokban egyre több lakásban és házban használnak fűtéshez, hűtéshez, főzéshez áramot, illetve gázt. A tetőkön szaporodnak a napelemek, a pincékben a hőszivattyúk és a jövőben rohamosan elterjedő zöldenergia okozta kihívásokra szükség lesz egy jól működő infrastruktúra kiépítésére is, hiszen a szabályozói piacon még több gáztüzelésű erőmű fog megjelenni, aminek feladata az villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozása lesz. Bár jelenleg a legfőbb környezetvédelmi célok közé tartozik a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése, a különböző ismeretlen tényezők miatt azt nem lehet megmondani, hogy ez a törekvés milyen mértékben fog kihatni a gáz árára. A gáz tárolásához és a szállításához elengedhetetlen a biztonságos fejlesztésű rendszerek megléte és azok folyamatos karbantartása is, mely költségeket végső soron majd állnia kell valakinek. Sokszor ezen fejlesztések útjába politikai és anyagi nehézségek is állnak, amik akár hatással lehetnek a szabadpiaci gáz árának alakulására is.
 

A versenypiaci gáz árat a globális felmelegedésre jellemző szélsőséges időjárási jelenségek és a világpolitikával kapcsolatos fejlemények, események alakítják leginkább, azonban a nagykereskedelmi tevékenységgel és a földgáz elosztási területével kapcsolatos tényezőket is számításba kell venni. A gáz jelenlegi árára hatással van a gáztárolói, valamint az infrastrukturális helyzet is, valamint az egyes országok követelményrendszerének változása is. Nem tudni hogy alakul az LNG valamint a palagáz jövője, de mindkettő nagyban befolyásolhatja a rövid és hosszútávú gázárakat egyaránt. Az árak ingadozását másképp érzik meg a lakossági és máshogy a versenypiaci fogyasztók, és teljesen másnak számít a kitermelők helyzete is. 

Kapcsolódó Cikkek

Gázszámla
2020.07.22 / Az üzlet energiája

Hogyan értelmezzük az üzleti gázszámlát?

A lakossági ügyfelek többnyire az egyetemes szolgáltatásban egységes feltételekkel, hatóságilag szabályozottan, tehát jogszabályban meghatározott áron vehetnek földgázt. Ettől eltérően a vállalati ügyfelek 20m3/h vásárolt kapacitást meghaladóan szabadpiacon, tehát nem egyetemes szolgáltatás keretében kötelesek földgázt vásárolni. Eszerint a vállalatok a földgáz adásvételére vonatkozó szerződésben rögzített ár ellenében vételezhetnek földgázt, az általuk választott gázszolgáltatónál.